Magyar szerkezettár

ó/ha

→ ó ⊕ /[Hyph:Slash] ⊕ ha

ó¹

1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

ó² → óv

ó³

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

ó⁴

isz irod óh, oh

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

ó cxn óra.

/[Hyph:Slash]

ha¹

I. ksz

1. föltéve (azt az esetet), hogy ... ha megkérdeznek, felelek. | <szerénykedő v. óvatos kif-ekben.> ha nem tévedek ... | <nyomatékos állítást bevezető, gyak. hiányos mellékm-ban.> ha valaki, hát ő megteheti. | <kirekesztő, megszorító értelmű összetett m-ban.> hol, ha nem itt? | <fogadkozás- v. átkozódásszerű m-ban.> süllyedjek el, ha láttam! | <önállósult mellékm-ban, olykor kételkedés v. elégedetlenség kif-ére:> legfeljebb. tízen ha voltunk.

2. <időviszonyt feltételszerűen kifejező m-ban:> amikor, ill. vhányszor. ha befejezted, szólj!

3. <a főm tartalmát megokoló, magyarázó mellékm kötőszavaként.> ha megígérte, miért nem jön? | ▸ ha én mondom csináld, ha mondom, mert ... | <ellenvetést tartalmazó, érzelmileg színezett mellékm-ban.> emelné, de ha nem bírja!

4. <megengedést kifejező mellékm-ban.> ▸ ha is ▸ ha sem ha akarna sem tudna. | ▸ ha ugyan nem megér egy ezrest, ha (ugyan) nem többet. | <a főm-beli kijelentés nyomósítására.> ha neki jó, nekem is az. | <páros haszn., hangsúlyosan:> akár ..., akár ... ha sikerül, ha nem, megpróbálom!

5. <olyan mellékm-ban, amely feltétel-, ill. megengedésszerűen fejti ki, mire vonatkozik a főm-beli állítás.> nem bánom, ha itt maradsz is.

6. <óhajtást kifejező egyszerű m-ban.> ha én is ott lehetnék!

7. nép <ellentétes mellérendelő m-ok között:> hanem. nem kék az, ha zöld!

II. kérdő hsz

1. elav vajon mikor?

2. irod v. nép vajon ... (-e)? ha él-e még?

[ fgr tőből]

ha²

isz irod

<harag v. ijedtség kif-ére.> ha, mily galádság!

[hangkit]

ha³

msz

hallga! ha, valami mozog!

[←halld, hallgasd ]

ha⁴

→ hektár

ha⁵

→ hah

____________________

a → az

____________________

fene

I. fn

1. elav fekély, gennyes seb.

2. durva v. biz <elhomályosult jelentéssel kif-ekben:> ▸ eszi a fene valakiért <szitkozódásban:> fene a pofádat!; <bosszúság kif-ére:> a fene egye meg!; <beletörődés kif-ére:> hagyd a fenébe; ▸ egye fene egy fene! <tagadás, visszautasítás kif-ére:> a fészkes fenét!; <kérdés nyomósítására:> hol a fenében voltál?; <csodálkozás kif-ére:> ▸ no fene!

3. ▸ mint a fene úgy ég, mint a fene. | ▸ mi fene liba, kacsa, mi fene.

II. mn

1. nép félelmetes, elszánt. fene legény.

2. biz <bosszúság kif-ére:> kellemetlen, átkozott.

3. biz <nyomósító szócskaként.> nagy fene gomb.

4. (hsz-ként) nép biz rettenetesen, nagyon. fene meleg van. ▸ ha a fene fenét eszik is

[←fen¹ ]

____________________

fenét

→ fene ⊕ -t

fene

I. fn

1. elav fekély, gennyes seb.

3. ▸ mint a fene úgy ég, mint a fene. | ▸ mi fene liba, kacsa, mi fene.

II. mn

1. nép félelmetes, elszánt. fene legény.

2. biz <bosszúság kif-ére:> kellemetlen, átkozott.

3. biz <nyomósító szócskaként.> nagy fene gomb.

4. (hsz-ként) nép biz rettenetesen, nagyon. fene meleg van. ▸ ha a fene fenét eszik is

[←fen¹ ]

-t¹

rag

I. tárgyrag

1. <annak jelölésére, hogy kire, mire irányul a cselekvés.> [hívja] a fiát; [vágja] a fát.

2. <annak jelölésére, aminek a felhasználásával a cselekvés végbemegy.> a krémet [felkeni].

3. <annak jelölésére, aki v. ami a cselekvés eredményeként létrejön.> fiút [szült]; levest [főz]. | <annak jelölésére, ami a cselekvés által arra az időre létrejön.> táncot [lejt]. | <a cselekvést ismétlő fn ragjaként.> [békés] életet [él].

4. vmely helyen. [járja] a falut.

5. valamennyi ideig. öt évet [ült].

6. ritk <kif-ekben:> valamiként. őrt [áll].

7. <vonzatszerűen, nu-val.> korát [tekintve].

II. hat értelmű tárgy ragja

1. vhány ízben. ötöt [dob]; sokat [utazik].

2. valamilyen mértékben, ill. módon. egy kicsit [fél]; jót [aludt].

3. biz: ▸ mit? mit [tűröd]?

-t²

a befejezett mn-i ign képzője -tt

1. (tn igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valaki, valami elvégzett vmely cselekvést, történt vele valami.> [messziről] jött [vándor]; ledőlt [fal]. | (mn-ként) fejlett [ember]; főtt [étel].

2. (ts igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel csináltak valamit.> kitüntetett [diák]; kilőtt [nyíl]. | (mn-ként) lőtt [vad], zárt [ajtó].

3. (ts igéhez, mn-ként is ) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel tesznek valamit.> ünnepelt [író].

____________________

eszik

ts (és tn) ige

1. táplálékul szájába vesz és (megrágva) lenyel valamit. hús(leves)t eszik. ▸ annyit eszik, amennyi a bőrébe fér belefér annyit esznek, mint a sáskák ▸ annyit eszik, mint egy madár | ▸ vmeddig valamilyenre eszi magát torkig, betegre eszi magát. | (tn is ) étkezik, táplálékot fogyaszt. naponta ötször eszik.

2. biz valaki v. valami nagymértékben fogyaszt, nyű valamit. eszi a cigarettát; az autó eszi a benzint. | pusztít, mar. a rozsda eszi a vasat. | biz nagy mennyiségben olvas valamit. eszi a könyveket.

3. biz emészt, gyötör valakit valami. eszi a bánat, a gond. | ▸ eszi a fene valakiért, valamiért

4. ▸ eszem | ▸ vajon mit eszik rajta? ▸ abból ugyan nem eszel ▸ nem kér enni ▸ ilyet még nem ettem ▸ azt se tudja, eszik isszák

[ fgr ]

____________________

I. ksz <m-ok, ill. mellérendelt v. párhuzamos m-részek kapcsolására; a kapcsolt, ill. a kiemelt szó után.>

1. <annak kif-ére, hogy két v. több személy, dolog valamiben egyezik v. összefügg, ill. vmely megállapítás két v. több személyre, dologra egyaránt vonatkozik.> itt van a fia is és a menye is; nem rád gondolt, de nem is palira. | <magától értetődő előzményhez kapcsolódva.> ma már én is másképp látom. | <alá- és fölérendelt m-ok tartalmi összefüggésének kif-ére.> ha elmész, én is veled megyek.

2. < (le)fokozást jelentő szó után v. ilyen m-ban.> egy hétig vagy kettőig is; nem szólt, még csak nem is intett. | <hasonlításban.> a hónál is fehérebb. | <alá- és fölérendelt viszonyban levő m-ok tartalmi összefüggésének kif-re.> azonkívül, hogy lusta, még szemtelen is.

3. <ellentétként szembeállított dolgok összefüggésének kif-ére.> nem sok, de nem is kevés. | <ellentétes névm-ok, hsz-k összekapcsolására, pontosan meg nem határozott dolgok összefüggésének kif-ére.> itt is, ott is. | <állítás és tagadás kapcsolására, a cselekvés, történés igen kis mértékének kif-ére.> hiszi is, nem is. | ▸ fel is út, le is út | <alá- és fölérendelt viszonyú m-ok tartalmi szembeállítására.> ha az jó volt, legyen jó ez is!

4. <következtető, következményt, olykor fokozást v. lefokozást is jelentő m kapcsolására.> hívták, s el is ment; annyit ivott, hogy maga is megsokallta.

5. ▸ ha is ha lassan is, de haladunk. | ▸ ha mindjárt is | <a bár, ámbár ksz-val v. akár-, bár- előtagú névm-okkal, hsz-kkal együtt.> bárhogy erőlködik is, nem bírja.

II. hsz

1. <kijelentés, felszólítás, tiltás nyomósítására, fokozására.> ne is törődj vele! | ▸ annál is inkább annyival is inkább | rég irod <a sem, se tagadószó v. tagadó névm, hsz után, tagadás, tiltás nyomósítására.> rá sem is nézett.

2. <sorrendre, értékrendre utaló hsz-k nyomósítására.> először is ...; végül is ...

3. <óhajtó v. felkiáltó m nyomósítására.> de jó is volna!; az ördögbe is! | gúny <tagadó értelmű állító m nyomósítására.> tudod is te! | <tagadó értelmű kérdő m nyomósítására.> mit is tehetnék mást?!

4. <kérdő m-ban, bizonytalanság érzékeltetésére.> hogy is hívják?

5. <szemrehányást, megrovást tartalmazó kérdésben.> hogy is felejthetted el?!

6. hiv v. sajtó <von névm v. von hsz után olyan összetett m mellékm-ában, amely mellérendelt m-okkal is kifejezhető.> a vita már majdnem eldőlt, amikor is [= és v. de ekkor] közbeszólt valaki.

[↔és ]

PÉLDÁK #1

asztal (szótár)
asztalos (szótár)
asztalokra (toldalékolt, 3 konstrukció)
faasztal (összetett, 2 konstrukció)
asztalfiókba (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
fehér asztal (szótár, többszavas, folytonos)
sárga asztal (azonos forma, 2 konstrukció)
fehér asztal mellett (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)

PÉLDÁK #2

avokádó (van/van, azonos, nagy)
fűbe harap (nincs/van, konstrukció)
fűbe (nincs/van, 2 konstrukció, -ba/-be)
fű (van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
aki fűbe harap (nincs/van, szöveg részeként)
nem harapott fűbe (nincs/van, ragozva, más szórenddel)
füvet harap (nincs/van, 3 konstrukció)

PÉLDÁK #3

a tanár részt vesz az akcióban (igés konstrukció)
a tanár kenyeret vesz az üzletben (azonos forma)

alapító tag – okos gyerek

az alapító tag részt vesz az akcióban (két többszavas konstrukció)
az okos gyerek részt vesz az akcióban (egy többszavas konstrukció)

a tanár részt vett az akcióban (múlt idő)
a tanár vesz részt az akcióban (szórend)
a tanár vesz az akcióban részt (szórend)
a tanár részt vesz a munkában (más elem)
a tanár kollégáival részt vesz az akcióban (plusz bővítmény)

PÉLDÁK #4